2018. október 28., vasárnap

3. nap - Essen SPIEL 2018

Ma egyértelműen érezhető volt a szombati nap és a legmagasabb látogatottság. Kis csapatunk célja az 5-ös és 6-os csarnok volt, ahol a kisebb társasjáték-kiadók mellett a minik, szerepjátékok és egyéb kellékek kaptak helyet, így a vegyes fotók között is főleg ezekről láthattok majd fotókat. Napközben sajnos nem igazán volt alkalmunk leülni játszani, így főleg az esti kipróbálások eredményeképpen született ez a bejegyzés.
A Detecive Club már első ránézésre a Dixit egyik leszármazottja a gyönyörű, de elvont kártyák alapján. Az elődben megismert mechanizmus azzal van megbolondítva, hogy az aktív játékos a lapjai alapján definiál egy fogalmat, és azt felírja annyi jegyzettömbbe, mint a többi játékos száma, mínusz egy. Egy jegyzettömbbe semmi sem kerül. Ezután a jegyzettömböket megkeveri, és véletlenszerűen kiosztja a játékosok között.

Az aktív és a többi játékos is összesen 2 lapot fog kijátszani (egyesével, két körben), aminek valamilyen logika szerint csatlakoznia kell az aktív játékos által definiált fogalomhoz (amit az egyik játékos nem ismer, és a többiek lapja alapján kell majd lapot választania). Miután mindenki kijátszotta a 2 lapját, az aktív játékos elmondja, mi volt a fogalom, majd elmagyarázza, hogy a lapjai hogyan kapcsolódnak ehhez. Ez után minden játékos elmagyarázza a definiált fogalom és a lapjai kapcsolatát. Végül a nem aktív játékosok szavaznak, hogy szerintük ki volt a konspirátor, aki nem ismerte a fogalmat. A pontozás szinte teljesen megegyezik a Dixit-ével.

Érdekesen lett megbolondítva az alapmechanizmus: bejött egy, a Spyfall-hoz hasonló "nyomozás", hogy ki nem ismerte az alapfogalmat; illetve nem csak az alapfogalomhoz kapcsolódó megfelelő képeket kell kiválasztani, hanem a megfelelő beszélőke is szükséges a többiek meggyőzéséhez. Garantált a jó hangulat. Ja, és Bandinak üzenem, hogy ez egy sz@r játék! (Csak mert a demójátékot 0 ponttal zártam...)





Ruthless a kalózos téma, a pakliépítés és a szettgyűjtögetés keveréke. Célunk kalózhajónk legénységének fejlesztése, és ezzel a legnotóriusabb (legtöbb győzelmi pontot szerző) hajó címének megszerzése. A klasszikus pakliépítő mechanizmus azzal van megbolondítva, hogy az egy körben megszerzett, valamint a kijátszott lapjainkkal a pókerben ismert kombinációkat kell kirakni, és az így legtöbb pontot gyűjtő játékos kapja a fordulóban a legtöbb győzelmi pontot. Ebből következik, hogy a kalózoknak van értékük és színük is.

Persze más különbségek is vannak. A saját körünkben vagy pénzt szerzünk kincskártya kijátszásával; vagy két alap kalózlap kijátszásával szerezhetünk kincset (amit vagy azonnal eladunk bevételért, vagy elrakunk, hogy később a kezünkbe kerülve akár többször is hasznot hajtson); vagy egy alap kalózlappal bury-zhetünk egy lapunkat; vagy egy alap kalózlap kijátszásával eldobathatunk egy kalózkártyát a piacról; vagy kijátszhatunk egy (nem alap) kalózlapunkat kijátszva végrehajtjuk a rajta lévő akciót. Minden akció után vásárolhatunk egy új kalózlapot a piacról.

Minden fordulót 5 lappal kezdünk, és a forduló addig tart, amíg minden játékos ki nem játszotta mind az 5 lapját. Mivel vásárlás után a megvásárolt lap akcióját is azonnal végrehajtjuk, a fordulót aránylag gyenge lapokkal kezdve is sok mindent tudunk elérni, ha a megvásárolt lapokon laphúzás van. Az első játék alatt az egyik játékos az utolsó körében szinte az összes lapját kijátszotta.

Nekem nagyon tetszik a pokerből ismert kombinációk gyűjtése, egyetlen bánatom, hogy az 5 forduló kicsit rövidnek tűnik, és nincs sok idő kiélvezni, ha jó lapokat szedtél össze a paklidba. A lapok akciói is nagyon változatosak, és elég sok kombózásra adnak lehetőséget. Egyes vélemények szerint az egyik kiválasztott játékos támadása akció, ami során a célpontnak vagy egy pénzt, vagy egy kézben tartott lapot kell eldobnia, kicsit morálromboló egy olyan játékban, ahol a minél jobb lapkombinációt próbálod összehozni. De legalább illik a kalózos tematikához.




A Macbeth játékban az ismert színdarabot kell lejátszani a színpadon - kis eltérésekkel. Az elérhető 15 karakterből minden játékos titokban kap 3-at. A célunk, hogy a darab végén a mi egyik karakterünk üljön Skócia trónján, azaz a táblán lévő piramis tetején. Ha ez egyik játékosnak sem sikerült, mindannyian vesztettünk.

A körünk elején 5 kockával dobunk, és a rajta lévő szimbólumok alapján nyersanyagokat kapunk. Ha nem tetszik a dobásunk, akkor arany elköltésével újradobhatunk - kivéve a balszerencse-kockákat. Ha 3 balszerencsét dobunk, akkor semmit sem kapunk (mint a CV-ben). A körünk második részében annyi akciót hajthatunk végre, amennyit akarunk - és amennyire a nyersanyagainkból telik. Az aranyakkal egy karaktert (nem feltétlenül a sajátunkat) a piramison egy szinttel feljebb juttathatjuk - minél magasabbra, annál több aranyért. Ha elhasználunk 8 kardot, egy karaktert megölünk. 4 monológot felhasználva 3 akciólehetőség közül választhatunk: megcserélhetjük 2 karakter helyét (akik közül egyik sem lehet a király); 3 karakterre 1-1 kardot helyezhetünk, aminek hatására kevesebb kard kell majd a megöléséhez; vagy egy másik játékos minden aranyát ellophatjuk.

Egy forduló végén egy 4-oldalú kocka határozza meg hogy mennyivel haladt előre a darab, és bizonyos pontokon speciális események is végrehajtódnak.

Garantált a teljes káosz és a szórakozás. A karakterek grafikái is növelik a jó hangulat szintjét, főleg, hogy megjelenik köztük Shakespeare, Mary, a bárány, és portré szintjén még a Szellemirtókból ismert kis zöld szellem is.




A Dragons-ban minden játékos egy (fergeteges kinézettel rendelkező) sárkányt alakít, akik a megszerzett kincseken osztozkodnak. A játék annyi fordulóra van osztva, ahány játékos van. Minden fordulóban a játékosszámmal egyező számú paklit építünk a Coloretto-hoz hasonlóan: vagy húzunk egy lapot, és lerakjuk egy paklira; vagy lefoglalunk egy paklit.

Különböző szimbólumokat különböző szempontok szerint gyűjtünk és a játék végén pontozunk. Ékszerekből az egyformákat, a páncél darabjaiból különbözőekből álló szetteket akarunk szerezni. Ékkövekből az abszolút többség kell, viszont lábasjószágból elég annyi, hogy ne nekünk legyen a legkevesebb, mert akkor éhen halunk, és kiesünk a játék végi pontozásból.

Gyönyörű grafika, egyszerű, mégis megfontolt (és gyakran nehéz) döntéseket igénylő szabályok.






A mai random képek:














































Végül Essen ma közelebb volt a Holdhoz (vagy a Hold Essenhez), és itt már elkezdődött a karácsonyi hangulat:






 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése